II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 2.1 A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tartalom:

I. fejezet Általános rendelkezések
II. fejezet Zselicszentpál község Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatásköre
III. fejezet A képviselő-testület működése
IV. Fejezet A települési képviselő
V. fejezet A polgármester
VI. fejezet Az alpolgármester
VII. fejezet A körjegyző
VIII. fejezet A körjegyzőség
IX. fejezet Az önkormányzati társulás
X. fejezet A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
XI. fejezet Az önkormányzati gazdálkodás
XII. fejezet Záró rendelkezések

4/1999. (VI.25.) számú Önkormányzati

r e n d e l e t

zselicszentpál KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA

módosítva

9/2002. (XI.04.) számú

4/2003. (iV.10.) számú

10/2006. (x.16.) SZÁMÚ

5/2007. (V.15.) számú

önkormányzati rendeletekkel

egységes szerkezetben

Z S E L I C S Z E N T P Á L

Lakosság száma: 395 fő  Belterülete: 113 ha   Külterülete: 922 ha.

Az önkormányzat cime: 7474 Zselicszentpál, Fő u. 42. Tel:82/373-093

Polgármester: Szabó József

Körjegyző: Dr. Horváth László

A Körjegyzőség cime: 7474 Simonfa, Ady E. u. l.

Kaposvártól 7 km-re délre, a 67-es főközlekedési út közvetlen szomszédságában fekszik a Zselici tájegységben. Vasútja nincs, közút köti össze a megyeszékhellyel és a környező településekkel.

A fellelhető iratok szerint eredetileg a Gutkeled nemzetség birtoka volt. 1328-ban már Pálos Kolostor müködött. Ebből adódóan a település neve Szent -Pál Völgy  alakban fordult elő. A XV. század elején Zsigmond király Tamási Henrikfi erdélyi vajdának adományozta. Később a kaposújvári, majd a szigligeti várhoz tartozik. Az 1700-as évek elején gróf Esterházy József volt a földesura, majd a herceg Esterházy-féle hitbizonyányé lett a település. A község neve 1909-től Zselicszentpál. A község lélekszáma a századfordulótól folyamatosan csökkent: az akkori 600 helyett 1990-ben 382 főt tartottak nyilván.

Éghajlatában a Zselicre jellemző szubmediterrán hatások érvényesülnek, természeti adottságai elsősorban az erdőgazdálkodásnak, az állattenyésztésnek és kisebb mértékben a növénytermelésnek kedveznek. A völgyekben viszonylag kevés a szántóterület.

A lakosság hagyományosan erdőgazdálkodásból, növénytermelésből és állattenyésztésből élt, kis- és törpebirtokokon gazdálkodtak.

A negyvenes években tejszövetkezet segítette a termelést és az értékesítést, 1946-től van jelen a földmüves-szövetkezet. Római katolikus népiskolája 1948-ig müködött, az ezt követő állami általános iskola 1977-ben szünt meg.  1961-ben alakult meg, az egész település részvételével a Táncsics szövetkezet, amely aztán 1968-ben Egyetértés néven egyesült a zselickislakival, hat év múlva a simonfai szövetkezettel, végül újabb és utolsó próbálkozásként 1981-ben beolvadtak a kaposmérői Latinca Tsz-be. A munkaképes korú  lakosság több mint a fele Kaposvár iparában, kereskedelmében, szolgáltatásában dolgozik, a másik fele vállalkozóként a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban s a helyi szolgáltatásban. A korábbi  lélekszámcsökkenés a nyolcvanas évek elején megállt.

A kereskedelemi ellátás megfelelő, a körülményeket javította a vállalkozók megjelenése.

A simonfai körzeti orvos látja el heti egy alkalomal a gyógyító munkát. Hasonló szervezetben működik a védőnői ellátás, és kéthetente gyermekorvosi rendelés is van. Alsó tagozatos általános iskolája 1974-ben szűnt meg, az iskolás korú gyermekek Kaposvár általános iskoláiba járnak.

A katolikus vallású községben az egyetlen régóta  őrzött a hagyomány az október második vasárnapján tartott búcsú. 1994-től elevenítették fel a hajdani szüreti hagyományt.

Zselicszentpál Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/1999. (VI.25.) Önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Zselicszentpál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete /továbbiakban: képviselő-testület/ - helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény /továbbiakban: Ötv./ 18. §. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - szervezeti és működési rendjére /továbbiakban: SZMSZ/ a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §.

A képviselő-testület és a szervei számára jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §.

/1/ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Zselicszentpál Községi Önkormányzat

/2/ Az Önkormányzat székhelye: Zselicszentpál, Fő u.42.

3. §.

Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

4. §.

Külön rendelet állapítja meg a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait.

II. fejezet

Zselicszentpál község Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatásköre

5. §.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. E hatásköröket - ha jogszabály lehetővé teszi - rendeletben, vagy más önkormányzati intézkedéssel a Polgármesterre átruházhatja.

6. §.

/1/ Az önkormányzat képviselő-testületének közszolgáltatási feladatai az Ötv. 8. §. /1/ bekezdésében foglaltakkal azonosak.

/2/ Az önkormányzat képviselő-testületének köteles gondoskodni az Ötv. 8. §. /4/ bekezdésében foglaltakról.

7. §.

/1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

/2/ A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.

Az eljárás során a képviselő-testület tagjai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester /alpolgármester vagy az erre létrehozott külön bizottság is.

/3/ Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az minden tekintetben tisztázott.

/4/ A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a Megyei Önkormányzattal, valamint a szűkebb kistérség önkormányzataival. Az együttműködés célja a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.

8. §.

/1/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.

/2/ A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. §.-ában felsoroltakon túlmenően:

a./ a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér összegszerű meghatározása.

b./ helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg az arról történő lemondás,

c./ a képviselő-testület ciklusprogramjának és munkatervének elfogadása,

d./ belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása,

e./ hitel felvétele,

f./ az önkormányzati ingatlan- és vagyonügylet,

g./ gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás és megszüntetés.

9. §.

/1/ A képviselő-testület az Ötv. 17. §. /3/ bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását.

10. §.

/1/ A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról illetőleg visszavonásáról, annak felmerülésekor dönt.

/2/ A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

/3/ A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetve a hatáskört gyakorló szervet beszámoltathatja.

/4/ Az átruházott határkör gyakorlója az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő rendes testületi ülésen beszámol.

/5/ A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az számú melléklet tartalmazza.

11. §.

A képviselő-testület feladat és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a körjegyző a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

12. §.

A képviselő-testület  az önkormányzati jogokat illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben - közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervezete útján az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és a jogszabályokban előirt lehetőségekkel élhet.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

13. §.

/1/ A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester és a körjegyzőség útján, a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

/2/ Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál elsősorban a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok, majd a lakosság igényétől, illetve az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függő önként vállalt önkormányzati feladatok, a végrehajtáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

14. §.

/1/ A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő.

/2/ A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

/3/ Ha a /2/ bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül, ugyanazon napirendek tárgyalására össze kell hívni.

A képviselő-testület összehívása

15. §.

/1/ A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. Rendkívüli esetben

soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.

/2/ A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze, az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshova is összehívható.

/3/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését  a korelnök hívja össze.

/4/ A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni – amennyiben azt a két testületi ülés között bekövetkezett halaszthatatlan, vagy rendkívüli esemény indokolja-, illetve ha a képviselők egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, vagy a körjegyző kezdeményezi. Az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki. Rendkívüli ülésen csak a kezdeményező (k) által megjelölt napirendi pont (okat) lehet megtárgyalni.

/5/ A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen a polgármester engedélyével lehet.

/6/ Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy távirati úton is összehívható.

/7/ A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével azonos időben - a lakosságot is tájékoztatni kell.

Az együttes képviselő-testületi ülés

15/A. §.

/1/ A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek évente legalább 3 együttes képviselő-testületi ülést tartanak, melynek helye az ülés összehívását kezdeményező polgármester székhelye.

/2/ Az együttes képviselő-testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere hívja össze és vezeti. A kezdeményező polgármester akadályoztatása esetén az ülést a résztvevő másik önkormányzat polgármestere vezeti.

/3/ Az együttes képviselő-testületi ülésen minden napirendről a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és határoznak.

/4/ Együttes képviselő-testületi ülés összehívását a polgármestereken kívül a körjegyző is kezdeményezheti.

/5/ Az együttes képviselő-testületi ülésre a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

16. §.

/1/ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a./ a képviselőket

b./ a körjegyzőt,

c./ a körjegyzőség tárgyalt napirend szerint illetékes köztisztviselőjét,

d./ az önkormányzati intézmények vezetőit,

e./ akit a polgármester megjelöl.

/2/ Az ülésen a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

/3/ A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg a nyilvános ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a./ a körjegyzőt,

b./ a lakossági szervezetek képviselőit

c./ akit a polgármester meghívott.

/4/ Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

a./ a körjegyzőség tárgyalt napirend szerint illetékes köztisztviselőjét,

b./ az önkormányzati intézmények vezetőit,

c./ akit a polgármester egy-egy napirendi pontra korlátozva meghívott.

A képviselő-testület ülése

17. §.

/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és ülést vezető engedélye alapján fel is szólalhat.

/2/ Amennyiben a testület az elfogadott napirendeket 4 órán belül nem tudja megtárgyalni, úgy a polgármester az ülést berekeszti, illetve dönt arról, hogy a folytatást szavazásra bocsátja-e. A testület többségi szavazással dönt arról, hogy az ülést folytatja-e vagy elnapolja. Amennyiben az elnapolás mellett dönt, egy héten belüli időpontra a testületi ülést össze kell hívni. Ez esetben az 5 napos szabályt nem kell alkalmazni.

/3/ A képviselő-testület

a./ Zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg      visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

b./ zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat          tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

/4/ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá a meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint a körjegyző által - a polgármester egyetértésével kijelölt hivatali dolgozók vehetnek részt. (szakértőként)

Előterjesztések

18. §.

/1/ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a./ beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely tevékenységről,

b./ döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat,

c./ tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

/2/ Az /1/ bekezdés b./ pontjában megjelölt előterjesztésre jogosult:

a./ a polgármester és az alpolgármester,

b./ bármelyik képviselő,

c./ a körjegyző.

/3/ Az előterjesztések csak a körjegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhetőek napirendre.

19. §.

/1/ Előterjesztés a képviselő-testület elé szóban, vagy írásban nyújtható be.

/2/ Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó, írásos előterjesztést is.

20. §.

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

- a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

- az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

- jogszabályi felhatalmazást,

- több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

- a költségkihatásokat,

- a határozati javaslatot.

21. §.

/1/ Az írásbeli előterjesztés terjedelmi - a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt maximum 10 gépelt oldal lehet. Indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével az oldalszám szükség szerint növelhető.

/2/ A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 20 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel módosíthatja.

22. §.

/1/ Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

/2/ A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelni a 20- 21. §.-ok foglalt követelményeknek.

A napirend megállapítása

23. §.

/1/ Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület - az esetleges vitát követően dönt.

/2/ Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a testület vita nélkül dönt.

/3/ A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

24. §.

/1/ A két ülés közötti időszakban fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a szükséges döntések meghozatala mellett tudomásul veszi, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentések, illetve az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

/2/ Az /1/ bekezdésben megjelölt napirendek minden rendes ülés kötelező napirendi pontjai.

25. §.

A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a./ a polgármester, bármely települési képviselő

b./ a körjegyző,

c./ a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzati intézmény vezetője.

26. §.

/1/ A sürgősségi indítványt - rövid indokolással - legkésőbb az ülést megelőző munkanap

12.00 óráig kell írásban a polgármesternél benyújtani.

/2/ A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

A képviselő-testület ülésének vezetése

27. §.

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a./ megállapítja /figyelemmel kíséri/ a határozatképességet, megnyitja, illetve berekeszti az ülést,

b./ tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

c./ előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

d./ napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e./ hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

f./ figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, melynek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

g./ tárgyalási szünetet rendelhet fel, a tanácskozás folytatatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,

h./ biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

28. §.

A felvilágosítás-kérés szabályai

/1/ A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől valamint a körjegyzőtől - önkormányzati feladatkörükbe tartozó témákban - írásban felvilágosítást kérhetnek.

/2/ Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetve valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

/3/ A felvilágosítás-kérést a polgármesternél kell benyújtani, legalább 3 nappal az ülés előtt.

/4/ Amennyiben a felvilágosítás-kérést a /3/ bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

/5/ Az ülésen a válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és amennyiben a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az ügy bizottság általi kivizsgálását, mely vizsgálatban a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

29. §.

/1/ A kérdezés képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolhatón a felvilágosítás-kérés fogalomkörébe nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

/2/ A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

/3/ A kérdés felvetése és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként határozza meg.

A vita és a döntéshozatal módja

30. §.

/1/ A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Szóbeli kiegészítést a napi előadója és a körjegyző tehet.

/2/ A szóbeli kiegészítés nem ismételheti az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

31. §.

/1/ A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők és a meghívottak az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek.

/2/ A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az /1/ bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik az ülésvezető a második hozzászólás időtartamát 2 percre korlátozhatja.

32. §.

A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre is.

33. §.

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

34. §.

Személyes megjegyzést tehet - maximum 5 perces időtartamban - a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során őt ért - megítélése szerint méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

35. §.

A szavazás előtt a körjegyző törvényességi észrevételt tehet.

36. §.

/1/ A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges /egyszerű szótöbbség/.

/2/ A megválasztott képviselők több mint felének /legalább 4 fő képviselő / egybehangzó szavazata /minősített többség/ szükséges az Ötv 15. §-án, 18.§./3/ bekezdésén, valamint a

33.§-/1/ bekezdésén túlmenően:

a./ sürgősségi indítvány elfogadásához,

b./ hatáskör gyakorlásának átruházásához, illetve visszavonásához,

c./ helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,

d./ önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben.

37. §.

/1/ A testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A képviselőtestület a jelenlévő képviselők bármelyikének indítványára név szerinti szavazással dönthet.

/2/ A név szerinti szavazás alkalmával a körjegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ /igen, nem, tartózkodom/ a névsorban. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

/3/ A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve - a szavazok téves összeszámlálása miatt - elrendelheti a szavazás megismétlését.

/4/ Ha a szavazásra bocsátott kérdés a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt nem kapja meg a többségi igent, érvényes döntés nem születik. Ez esetben a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

38. §.

/1/ Titkos szavazást kell tartani:

a./ választás,

b./ kinevezés,

c./ felmentés,

d./ vezetői megbízás visszavonása, valamint

e./ fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés /büntetés kiszabása/ esetén.

A képviselő-testület döntései

39. §.

/1/ A képviselő-testület:

a./ rendeletet alkot,

b./ határozatot hoz.

/2/ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirend meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről,

- a képviselői felvilágosítás-kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról.

40. §.

/1/ A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület szó szerinti döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

/2/ A képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási és hatósági eljárásokról szóló 2004. évi. CXL. Törvény rendelkezéseit (továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.

/3/ Bonyolultabb indítvány előterjesztésekor, valamint a szóban tett javaslatokról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

41. §.

/1/ A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése a következők szerint történik:

Zselicszentpál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

/         ./ rendelet sorszáma, per évszám /, valamint

a kihirdetés dátuma /hónap, nap / Kt. rendelete .......................................................

/a tárgy megjelölése /.

/2/ A határozatok jelölése:

Sorszám, per évszám és Kt. határozat.

A rendeletalkotás

42. §.

/1/ A képviselő-testület nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

43. §.

/1/ A rendelet alkotását bármely települési-képviselő, és a körjegyző írásban kezdeményezheti polgármesternél.

/2/ Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

/3/ Amennyiben a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület előbb foglaljon állás a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

/4/ A képviselő-testület szabályozhatja a rendelet-tervezet /javaslat/ kétfordulós tárgyalását is.

/5/ A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a körjegyző gondoskodik a  polgármester közreműködésével.

/6/ A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonati formába az érintetteknek meg kell küldeni.

/7/ A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok közzétételéről, illetőleg közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról folyamatos karbantartásáról a körjegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

/8/ A képviselő-testület kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát

43/A. §.

/1/ A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a rendelet kifüggesztése, amely a Polgármesteri Hivatal (Körjegyzőség) hirdetőtábláján történik meg.

A jegyzőkönyv

44. §.

/1/ A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv röviden, tömören, megtárgyalt napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket és az azokra adott választ, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a rendeletek és a számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalást.

/2/ A képviselő-testület egyszerű többséggel, bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:

a./ valamely hozzászólás,

b./ a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

/3/ A jegyzőkönyv mellékletei:

a./ a meghívó,

b./ a jelenléti ív,

c./ a megtárgyalt írásos előterjesztések,

d./ az írásban benyújtott hozzászólások és

e./egyéb írásos indítványok.

/4/ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Körjegyzőség hivatala kezeli, és elhelyezi az irattárban.

/5/ A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a polgármesteri hivatalban az állampolgárok, és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.

/6/ A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagába csak az arra jogosultak tekinthetnek bele. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

/7/ A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a Polgármesteren és Körjegyzőn kívül a Jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv-hitelesítő személyét a Képviselő-testület minősített többségű szavazással tagjai közül választja.

IV. Fejezet

A települési képviselő

45. §.

A települési képviselő az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetve a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt a választók érdekeinek képviseletében.

46. §.

A települési képviselők névsorát a rendeletszámú melléklete tartalmazza.

47. §.

A települési képviselők a fogadóóráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tartják.

A fogadóórák megszervezésében, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához a Körjegyzőség segítséget nyújt.

48. §.

A települési képviselő a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

49. §.

/1/ A képviselő jogai:

a./ A képviselő-testület ülésén a Polgármestertől, a Körjegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

b./ kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,

c./ a képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a képviselőtestületet,

d./ igényelheti a polgármesteri hivataltól a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet,

e./ képviselői fórumot szervezhet.

/2/ A képviselő kötelezettségei:

a./ választóival folyamatosan kapcsolatot tartani,  jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

b./ írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

c./ a képviselő-testület  munkájában, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni,

d./ képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,

e./ a képviselői tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

f./ döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségét.

50. §.

A képviselő járandóságai:

A képviselőket külön rendeletben megállapított tiszteletdíj, illetve egyéb juttatás illeti meg.

51. §.

A képviselő-testület a tiszteletdíjat és egyéb juttatást a rendeletben meghatározott esetekben mérsékelheti és meg is vonhatja.

52. §.

A képviselőknek a képviselői tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett és számlával igazolt szükséges költséget meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

V. fejezet

A polgármester

53. §.

/1/ A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású tisztségviselő.

/2/ A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jogesetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

54. §.

A polgármester jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörének folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban való tartásáról a körjegyző gondoskodik.

55. §.

/1/ A polgármester az önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Ötv., más törvények, valamint az SZMSZ tartalmazza.

/2/ A polgármester feladatai az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően - a képviselő-testület, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban  különösen a következők:

a./ biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b./ a képviselő-testület tevékenységéről évente tájékoztatja a képviselő-testülettel együttműködő szervek vezetőit,

c./ segíti a települési képviselők munkáját,

d./ ellátja a képviselők rendszeres tájékoztatását,

e./ meghatározza a körjegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

f./ kapcsolatot tart a település gazdasági, társadalmi és lakossági szerveivel, azok vezetőivel,

g./ elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

h./ rendszeres időközönként fogadóórát tart, minden hét csütörtöki napján 8 órától 12 óráig a Polgármesteri hivatalban,

i./ ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

56. §.

A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

a./ dönt a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról,

b./ fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,

c./ véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

d./ nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek

e./ jóváhagyja a hivatal ügyrendjét.

VI. fejezet

Az alpolgármester

57. §.

/1/ A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

/2/ A képviselő-testület dönt az alpolgármesteri illetmény mértékéről.

/3/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

58. §.

/1/ A képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

/2/ A polgármester esetében az egyéb munkáltatói jogokhoz kapcsolódó jogosítványokat – szabadság, kiküldetéssel kapcsolatos nyilvántartások, valamint a költségtérítéssel kapcsolatos nyilvántartás vezetése – az alpolgármester gyakorolja.

VI/A. Fejezet

1. §.

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok

/1/ A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes (ad-hoc) bizottságokat választhat.

/2/ A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

Vagyonnyilatkozati és összeférhetetlenségi bizottság, melyek a létszáma: 3 fő

/3/ A bizottság a belső működése szabályait - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

LXV. törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között - maga állapítja meg.

2. §.

A bizottságok működése

/1/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője, dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

/2/ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

/3/ A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, vagy a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez megtárgyalásra. Ezen előterjesztéseket a bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját a képviselő-testületi ülésen ismertetni.

/4/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.

/5/ A bizottságnak valamely témakör megtárgyalására javaslatot tehet bármelyik települési képviselő. A javaslatot az elnök köteles a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni s erre az indítványozó képviselőt meghívni.

/6/ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnökének esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

/7/ A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

/8/ Az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot a bizottság minden tagja köteles megőrizni.

/9/ A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a körjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv röviden, tömören tárgyalt napirendi pontonként tartalmazza az elhangzottakat, a kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalást. Ezen felül a megjelentek és a meghívottak nevét. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a körjegyző, vagy a körjegyző helyettesítését ellátó személy írja alá.

/10/ A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

/11/ A bizottság tevékenységéről szükség szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

3. §.

A vagyonnyilatkozati és összeférhetetlenségi bizottság feladata és hatásköre

/1/ A bizottság az önkormányzati képviselők, a polgármester, valamint ezen személyek vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának vizsgálatát végzi.

/2/ A bizottság - a képviselő-testület döntése alapján - részt vesz az összeférhetetlenség vizsgálatával kapcsolatos eljárásban.

/3/ A bizottság javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.

/4/ Titkos szavazás lebonyolítása.

VII. fejezet

A körjegyző

59. §.

/1/ Simonfa, Bőszénfa, Zselickislak, Zselicszentpál Községek Képviselő-testületei pályázatban meghatározott feltételek figyelembevételével határozatlan időre nevezik ki a körjegyzőt.

/2/ A pályázat kiírásáról és annak tartalmáról a képviselő-testületek egyszerű szótöbbséggel döntenek. A pályázatot a Belügyi Közlönyben meg kell jelentetni.

60. §.

A körjegyző az Ötv. 36.§ /2/-/3/ bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a./ ellátja a megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok és képviselők működésével kapcsolatos teendőket.

b./ előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c./ köteles személyesen vagy megbízottja útján a körjegyzőséghez tartozó települések képviselőtestületeinek ülésein részt venni és ott a szükséges felvilágosítást megadni,

d./ évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.

e./ A Körjegyző vagy megbízottja Zselicszentpál községben minden hét csütörtöki napján 10.00 órától 12.00 óráig ügyfélfogadást tart.

61. §.

A körjegyző jogszabályban foglalt feladat- és hatáskörét a hatásköri jegyzék tartalmazza.

VIII. fejezet

A körjegyzőség

62. §.

/1/ A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Simonfa, Bőszénfa, Zselickislak Községek Képviselő-testületével közösen 1990. október 15. hatállyal hivatalt hoz létre.

A hivatal elnevezése: Simonfa, Bőszénfa, Zselickislak, Zselicszentpál Községek

Körjegyzősége

A körjegyzőség székhelye: Simonfa, Ady Endre utca 1.

A hivatal működését az ügyrend szabályozza.

/2/ A körjegyzőség létrehozását kimondó önkormányzatok közötti megállapodás az SZMSZ

........sz. mellékletét képezi.

A megállapodás tartalmazza:

a./ a körjegyzőség elnevezését, székhelyét, címét, jogállását,

b./ alapvető feladatait,

c./ a körjegyzőség ügyrendjének tartalmi meghatározását,

d./ a körjegyzőségi költségvetéshez való hozzájárulás számítási módját.

/3/ A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét - az érintett polgármesterek véleményének kikérésével - a körjegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra - a képviselő-testületek együttes ülése elé.

/4/ A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a./ a körjegyző kinevezéséről, munkaviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről minősített többséggel,

b./ a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról, az elfogadott ügyrend az

SZMSZ .......sz. függeléke

c./ a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

d./ a körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról.

/5/ A körjegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogok közül a bérfejlesztést, jutalmat a társult községek polgármesterei együttesen, az ezen kívüli egyéb munkáltatói jogkört

/szabadság engedélyezése, kiküldetés, stb./ a polgármesterek megállapodása alapján évente más-más polgármestere gyakorolja.

/6/ A körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei a körjegyző részvételével havonta rendszeresen tartanak megbeszélést. A megbeszélésen rögzített feladatokat emléketetőben rögzítik.

IX. fejezet

Az önkormányzati társulás

/1/ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület a Megyei Közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

/2/ A társulások célját és rendeltetését a társulási megállapodások tartalmazzák.

/3/ A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét – ezen belül a képviseleti, beszámolási, ellenőrzési jogosítványokat, a közösen fenntartott intézmények vezetőinek kinevezési eljárásrendjét, valamint az ellátandó feladatokat – az SZMSZ – függelékeket képező együttműködési megállapodások rögzítik.

X. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

63. §.

/1/ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

a./ a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b./ a közvetlen tájékoztatásra,

c./ közérdekű bejelentésre, vagy javaslattételre.

/2/ Fontosabb lakossági fórumok:

a./ közmeghallgatás

b./ a falugyűlés

c./ állampolgári közösségek rendezvényei,

/3/ A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatás tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

a./ a közmeghallgatást, ennek időpontját legalább 10 nappal előbb, a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

b./ Szükség szerint a témák jellegétől, közérdekű jelentőségétől, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésre a napirendek tárgyát követő időpontra, külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.

c./ Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.

d./ A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a körjegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, ha szükséges, az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevő fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.

e./ A vizsgálat elrendeléséről a közbenső vagy érdemi intézkedésről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

f./ Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módos tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.

/4/ Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást. Az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilvánítanak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselőtestületi ülésen ad tájékoztatást.

64. §.

/1/ A képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái:

a./ képviselői fogadóóra,

b./ a képviselő-testületi üléseken való tanácskozási jog biztosítása.

/2/ A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek lakossági tájékoztató formában történő megjelentetése.

65. §.

A képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkot.

XI. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

66. §.

A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

67. §.

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök számlavezető pénzintézetnél vagy MNB által forgalmazott értékpapírban történő lekötéséről vagy befektetéséről - a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett e rendeletben foglaltak figyelembevételével saját határkörben döntsön.

68. §.

A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolóról rendeleti formában dönt.

69. §.

/1/ Az önkormányzat vagyonával történő gazdálkodás a törvényi szabályozás feltételei szerint valósulhat meg.

/2/ Az önkormányzati gazdálkodási operatív feladatait a körjegyzőség hivatala látja el a jogszabályi előírások alapján.

/3/ A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás végrehajtásáért a polgármester felelős.

/4/ A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra szükség esetén külön rendeletet alkot.

/5/ A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a közmeghallgatásos ülésen évente tájékoztatja.

/6/ Az önkormányzat vagyonáról készült kimutatás az SZMSZ  ........   sz. mellékletét képezi.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

70. §.

/1/ Az SZMSZ megalkotásáról szóló rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

A kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

/2/ Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 1/1990.(XII.17.) sz. rendelet.

/3/ Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a körjegyző gondoskodik.

/4/ Megtekinthető:

- a polgármesteri hivatalban

- a körjegyzőség hivatalában

Zselicszentpál, 2003. április 10.

Dr. Horváth László         Szabó József

körjegyző                    polgármester

Kihirdetve: 2003. április 10.