II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 2.2 A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok

Birtokvédelem

Birtokvédelem

Birtokvédelmi eljárás

Az ügy rövid leírása
A birtoksértést előidéző cselekmény nemcsak zavarásban nyilvánulhat meg, hanem birtoksértésnek minősül az is, ha valakit a birtokától jogellenesen megfosztanak. Összességében tehát ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg

Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a települési önkormányzat jegyzőjétől 1 éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A jegyző a megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.
A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Ilyen eset lehet például ha az ingatlanra való belépést szolgalmi jog, jogszabály vagy hatósági határozat tette lehetővé.

Ki jogosult a birtokvédelemre?
A Ptk. szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.
Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

Kivel szemben illeti meg a birtokost a birtokvédelem?
A birtokost a birtokvédelem azzal szemben illeti meg, aki őt a birtokától jogalap nélkül megfosztotta vagy birtoklásában jogalap nélkül háborította (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg. Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

A jegyző a birtokvédelmi eljárásban kérelemre a hasznok, károk és költségek kérdésében is jogosult határozni.

Ki jogosult az eljárásra?
Az ügy megindítására az a birtokos jogosult, akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak vagy a birtoklásában jogalap nélkül háborítanak, (tilos önhatalom).
Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

Milyen adatokat kell megadni?
Birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló cselekmény leírását, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
a birtoksértés időpontjára történő utalást,
a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
Amennyiben a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozik a jegyző a kérelmet határozattal elutasítja.

Milyen iratok szükségesek?
A kérelemhez csatolni kell

a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat, valamint
képviselő eljárása esetén a meghatalmazást, amely az eljárási jogosultságot igazolja.
A kérelemben foglalt tények igazolására szolgál különösen a birtokláshoz való jogosultságot igazoló okirat, továbbá egyéb bizonyítékok benyújtása (például szakértő, tanú nyilatkozata), illetve megjelölése (például tanú megjelölése).

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az  eljárás 2021. január 1-jétől illetékmentes.

Ügyintézés határideje
A birtokvédelmi eljárást a jegyző 15 napon belül folytatja le. Az eljárási határidő harminc nap, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.
Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.

Jogorvoslati lehetőség
A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
A határozatot sérelmesnek tartó fél a határozat megváltoztatását a másik féllel szemben a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül indított perben kérheti.
A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.
A birtokvédelem kérdésében hozott határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.
A végzés elleni fellebbezés illetéke 3000 Ft. A végrehajtási kifogás illetéke 5000 Ft.

Vonatkozó jogszabályok
a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

Ügyintézés

Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Baté, Fő u. 7.

82-590-012, adougy@bate.hu

Hagyatéki eljárás

Hagyatéki eljárás

Hatósági bizonyítvány

Hatósági bizonyítvány

Kapcsolódó adatlap:

• Hatósági bizonyitvany kérelem

Hirdetmények

Hirdetmények

Kereskedelmi üzlet működési engedélyezése

Kereskedelmi üzlet működési engedélyezése

Vadkár

Vadkár

Vadkár, vadászati kár, vadban okozott kár ügyek
VADKÁR: a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

VADÁSZATI KÁR: A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt.

VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁR: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a hivatkozott közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki. A kár becslését az egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint a kirendeléstől számított nyolc napon belül le kell folytatni. A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul a jegyzőnek átadni, aki a felek között egyezség létrehozását kísérli meg a kár megtérítésére vonatkozóan.

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jön létre egyezség, vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Az eljárás 2021. január 1-jétől illetékmentes.
Szakértői díj megelőlegezése (előzetesen 20.000,-Ft, mely a szakértő által kiállított számla alapján kerül pontosan megállapításra).

Ügyintézési határidő: 21 nap.

Vonatkozó jogszabályok:

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
Az eljárás a károsult bejelentésére indul.

Kötelező megtéríteni a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (vadkár).

A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

őszi gabona
október 1. – augusztus 15.
tavaszi gabona
április 1. – augusztus 1.
kukorica
április 15. – november 30.
burgonya
április 15. – október 15.
napraforgó, szója
április 15. – szeptember 30.
borsó
március 1. – augusztus 30.
szőlő, gyümölcsös
egész évben
 

A vadkár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki.

A kárbecslés időpontjáról és helyéről – az azon való részvétel céljából – a jegyző az érdekelteket értesíti. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

A károsult az eljárást megszüntetõ végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár!

A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás – ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is – költségeinek megfizetésére – eltérő megállapodás hiányában – a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Ügyintézés helye:
Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Baté, Fő u. 7.

Ügyfélfogadási idő:
Hétfő: 8.00-12.00, 13.00-16.00
Szerda: 8.00-12.00, 13.00-16.00
Péntek: 8.00-12.00

elérhetősége:
Tel: 82-590-012, BATEHIV
e-mail: adougy@bate.hu