II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok / 2.8 Pályázatok 2.8.2 Vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai

2010 évi könyvvizsgálói jelentés 2010 évi eredménykimutatás

2010 évi könyvvizsgálói jelentés 2010 évi pénzforgalmi jelentése

Kiegészítés

Kurd Községi Önkormányzat 2010.évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentéshez

A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi LXV.törvény 92/A §.(2)bekezdése értelmében, azok a helyi önkormányzatok, amelyeknél az előző évben teljesített kiadások összege meghaladja a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkeznek, vagy hitelt vesznek fel, kötelesek az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó beszámolót évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, mégpedig a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag.

A könyvvizsgálat célja, annak megállapítása hogy

-         az önkormányzat éves beszámolója (mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány és eredménykimutatás, kiegészítõ mellékletek) a számvitelről szóló 2000.évi C. tv., az állam-háztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére vonatkozó 249/2000. ( XII. 24.) kormányrendelet, valamint az államháztartási törvény előírásai szerint készült-e,

-         a beszámoló megbízható, valós képet ad-e az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről,

-         a beszámoló valós adatokat tartalmaz-e az önkormányzat gazdálkodásáról, a pénzmaradvány és eredmény alakulásáról,

-         biztosított volt-e a könyvvezetési, beszámoló készítési elõírások betartása, a számviteli alapelvek érvényesülése és ezen belül különösen a mérleg valódiságának, teljességének és világosságának ellenőrzése.

A könyvvizsgálati cél megvalósítás érdekében az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kapott

• a gazdálkodás szabályozottságának, szervezettségének értékelése
• a mérlegben szereplő adatok valódiságának ellenőrzése, melyhez a mérleg és a főkönyvi kivonat egyezőségét, főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás összhangját, azok leltárral történő alátámasztását vizsgáltam
• pénzforgalmi jelentés és a pénzmaradvány megállapításának vizsgálata
• zárszámadási rendelettervezet és az egyszerűsített éves beszámoló összhangjának megítélése,  önkormányzat pénzügyi helyzetének megítélése

Az önkormányzat éves beszámolójának vizsgálata alapján a könyvvizsgáló záradékban fejti ki, hogy véleménye szerint az éves egyszerûsített beszámoló (mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány-kimutatás, eredmény-kimuta­tás) minden lényeges vonatkozásban megfelel-e az általános beszámolókészítési elveknek, a számviteli törvény, az államháztartási tör­vény, valamint a költségvetési szervekre vonatkozó kormányrendeletek elő­írásainak.

A helyi önkormányzatokról szóló és 92/C §., valamint a többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm.rendelet 46.§-a alapján elvégeztem Kurd Községi Önkormányzat 2010.december 31-i Egyszerűsített (költségvetési) éves beszámolójának felülvizsgálatát, amely összegzi a Önkormányzat, a Körjegyzőség és az Iskola beszámolójának kiemelt adatait.

A könyvvizsgálat magába foglalja a beszámoló tényszámait és kijelentéseit alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló ellenőrzését, az alkalmazott számviteli alapelvek megítélését és beszámoló átfogó értékelését. Meggyőződésem, hogy munkám megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményem (záradékom) kialakításához.

Megállapításaimat a következők szerint foglalom össze:

1.   A számviteli rend szabályozottsága

Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzattal (SzMSz) rendelkezik. A szabályzatban részletesen meghatározták a polgármester, a körjegyző és a bizottságok jogállását, főbb feladatát, hatáskörét. E szabályzat mellékleteként ügyrendben határozták meg részletesen a szervezet feladatait, vezető és más dolgozók feladat-, hatás-, és jogkörét.

Az ügyrendben továbbra is célszerűnek tartom a munkafolyamatba épített ellenőrzési pontok részletesebb meghatározását.

A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendje szabályozott. A szabályzatban az önkormányzat és Kurd-Csibrák Körjegyzőség gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos jog- és hatásköröket deklarálják. Az utasításban foglaltakat a gyakorlatban döntően betartják.

A számvitelről szóló 2000.évi C törvény (Szt.) 14.§-ának és a 249/2000. ( XII.24.) kormányrendelet (Ámr) 8.§. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek írásban szabályozni kell számviteli politikáját. A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát, az eszközök és források értékelésének szabályzatát  - azokra az eszközökre és forrásokra, ahol a számviteli törvény és a végrehajtási rendelete választási lehetőséget ad -,

az önköltségszámítás szabályzatát – rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatás-nyújtás tekintetében -, valamint a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politikában kell rögzíteni kell a számviteli elszámolás és értékelés lényeges, nem lényeges, jelentős és nem jelentős szempontjait.

A számviteli politika és a kötelező szabályzatok mind a Hivatalnál, mind intézményénél rendelkezésre állnak, azonban az intézménynél a szabályzatok aktualizálása az elmúlt években elmaradt. A Hivatalnál a szabályzatok felülvizsgálata 2010-ben megtörtént. A kötelező szabályzatokon felül rendelkezik még bizonylati szabályzattal, felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzatával és külön számlarenddel is.

2.   Az ellenőrzési rendszer működése

A hivatalban és az iskolánál is a belső ellenőrzés elsősorban a vezetői ellenőrzés keretében az utalványozási, ellenjegyzési jog gyakorlásán, illetve eseti beszámoltatásokon keresztül működik. A vezetői ellenőrzést segíti és segítheti a Dombóvári Többcélú Kistérségi Társulás szervezetén keresztül Dombóvár város Önkormányzatába beépített 2 fő pénzügyi belső ellenőrzési munkája. Ez az ellenőrzés azonban időszakos.

A munkafolyamatba épített ellenőrzésről, illetve annak hatékonyságáról nem igazán beszélhetünk, mivel a kis létszám miatt a döntési és a végrehajtási funkció, illetve az egyes munkafázisok nem különülnek el kellően egymástól és így e típusú ellenőrzés alapvetően önellenőrzésre korlátozódik.

A korábbi időszakban a banki átutalások területén feltárt visszaélés következtében mind a Hivatalnál, mind az Iskolánál felülvizsgálták és újra szabályozták a banki átutalások rendjét.

A történtek ráirányították a figyelmet, hogy milyen kiemelt jelentőséggel bír a szabályozás teljes körűsége és pontossága, valamint a hatáskör, felelősség és az elvégzendő ellenőrzési kötelezettségek munkaköri leírásokba történő rögzítése. Ha gazdálkodási folyamatok jól szervezettek, a rendszer egyes elemei hézagmentesen kap­csolódnak, az ellenőrzési pontok kijelölése megnyugtatóan biztosítja a hibák, hiá­nyosságok kiszűrését, valamint az ellenőrzések ténye a bizonylatokon és nyilvántartásokon is nyomon követhető; akkor megnyugtató a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszere

A belső ellenőrzési rendszer hatékonysága tovább javítható, a vezetői beszámoltatás, számonkérés növelésével, téma- és célvizsgálatok kijelölésével, a lehetséges munkafolyamatba épített ellenőrzési pontok konkrétabb meghatározásával.

Az önkormányzat a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) eljárásrendjét tartalmazó szabályzattal rendelkezik, azonban felülvizsgálatát el kell végezni.

3.   A számviteli információ feldolgozásával kapcsolatos számítástechnikai rendszer működése

A könyvelési, zárási munkák elvégzése mind az önkormányzatnál, mind a intézményénél a TATIGAZD programmal történik, amely zárt rendszerben biztosítja a beszámoló megfelelő elkészítését.

Az ingatlanok, földterületek számítógépes nyilvántartását a vagyonkataszter program keretében biztosítják. A nyilvántartást szerződés alapján külső vállalkozás vezeti. A nyilvántartásban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján kerülnek rögzítésre a változások.

A gépek, berendezések, ügyviteli eszközök, illetve az immateriális javak egyedi kartonlapokon történő vezetését célszerű számítógépes nyilvántartásra átállítani külön analitikus program beszerzésével, vagy a vagyonkataszter programhoz rendeléssel. A külön analitikus nyilvántartó program beszerzése azért célszerűbb, mivel azzal egyértelműen megoldható lenne az kisértékű tárgyi eszközök nyilvántartása is, ami jelenleg mind a Hivatalnál, mind az Iskolánál hiányos.

4.   A beszámoló felülvizsgálatával kapcsolatos vizsgálati megállapítások

A Polgármesteri Hivatal, a Kurd-Csibrák Körjegyzőség valamint az Iskola 2010.évre vonatkozó beszámolóját az államháztartás szervezeti  beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően készítették el.

Az önkormányzat és intézménye, valamint a körjegyzőség vagyoni helyzetét bemutató mérlegvalódiság, megalapozottság kérdéskör a könyvvizsgálat során kiemelt, figyelmet kapott. Ezzel kapcsolatos megállapításaim a következők:

A mérleg az önkormányzat, a Körjegyzőség és az Iskola mérleg adatainak összegezését jelenti, ezért külön vizsgáltam azok mérlegeit, annak analitikus nyilvántartásokkal történő egyezőségét.

A vizsgálat alapján meggyőződtem, hogy mérlegadatok döntően megegyeznek az analitikus nyilvántartások adataival, azok leltárral történő alátámasztása is biztosított. Azonban mind három gazdálkodónál tapasztaltam kisebb eltérést. Ezek a következők:

Az Önkormányzat a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai megegyeznek, azonban

• vélhetően figyelmetlenségből a Szállító analitikába olyan kötelezettség is be lett emelve, amely 2011. mérlegévet érinti. (Kaposvári Városgazdálkodási Zrt 2011.januári hulladékszállítási számlája 516.485 Ft, a Móra Ferenc Általános iskola 2011. januári bérletek megtérítésére leszámlázott 7.730 Ft) továbbá tévedésből szerepel a szállítói analitikában olyan számla 26.800 Ft értékben, melyet a postai utánvétellel évközben már pénztárból kiegyenlítettek. Így a főkönyvben és mérlegben 551.015 Ft-tal több szállítói kötelezettséget mutattak ki. Auditálási eltérés: -551 e Ft
• A tárgyi eszköz üzembe helyezését üzembe helyezési jegyzőkönyvvel nem támasztják alá. Ezért a számlakiegyenlítést dátumával kerülhet az eszköz helytelenül az egyedi kartonra. Pl: gázkazán fogorvosi rendelőnél.
• A kisértékű tárgyi eszközök naprakész nyilvántartását vagy a Bizonylati szabályzatban rögzített Készletnyilvántartó lapokra történő felvezetéssel, vagy számítógépes program segítségével biztosítani szükséges. Ez utóbbi egyben lehetőséget adna az eszközök leltározási körzetenként (szobaleltár), illetve személyhez kötött alábontását is, ami nagyban megkönnyítené a leltározási és a vagyonvédelmi feladatok ellátását.
• A Vevői és egyéb követelés tételekről számítógépes vevő analitikát vezetnek. Továbbra is indokoltnak látom az egyéb követeléseken belül, több éve meglévő tételek minősítését és értékvesztés elszámolását, illetve, ha a behajthatatlanság ténye bizonyított, akkor a követelés törlését. Ilyen tétel szerintem pl: Farkas György részére korábban folyósított 104.580 Ft-os segély.

A Körjegyzőség a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai szintén megegyeznek, azonban

• itt is a Szállító analitikába 3 olyan kötelezettség be lett emelve, amely 2011. mérlegévet érinti.(Ezek 40047,40069, 40085 tételszámon rögzített tételek, melyek összege 48.988Ft). Auditálási eltérés: -49 e Ft

Az iskola a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai között eltérést szintén nem tapasztaltam, azonban

• A szállítói kötelezettségek helytelen számviteli értelmezése miatt nem kerültek számbavételre azok a 2010.évben teljesített áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtás igénybevételéből keletkezett kötelezettségek, amelyeknél a Szállító a számlán a fizetés időpontjával megegyező teljesítési időpontot köteles feltüntetni az Áfa törvény 58.§. szerint. Ezek a számlák döntően év végi közüzemi díjak, élelmiszerszállításból eredő kötelezettségek. Számszaki pontosítása elmaradt.
• Korábbi évek auditálása során tapasztalt analitika és főkönyv közötti kisebb-nagyobb eltérések megszűntek, a mérlegtételek analitikával történő alátámasztottsága minden esetben biztosított volt. Ez dicséri a személyében új gazdaságis munkáját.

A pénzforgalmi jelentés összeállítása során az önkormányzatnak és intézményének a következetesség és a teljesség elvét érvényesítenie kell. A következetesség elvének teljesülését a jelentés elõirányzati adatai, valamint a költségvetési rendelet és az évközi rendeletmódosítások előirányzatai közötti megfe­leltetéssel ellenõriztem.

Megállapítom, hogy a pénzforgalmi jelentés adatai a főkönyvi számlákkal és a főkönyvi kivonattal egyezőek. Az évközi előirányzat változtatások rendjét, az előirányzat módosítások nyilvántartását megfelelően szabályozták. Az év közben végrehajtott költségvetési rendeletmódosítások a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben készültek.

Az önkormányzat és intézmény összevont adatait tartalmazó egyszerűsített pénzforgalmi jelentésből megállapítható, hogy a pénzforgalmi bevételek 104,3 %-ra, az összes bevételek, amely tartalmazza az átfutó, függő, kiegyenlítő és a pénzforgalom nélküli bevételeket 102,8  %-ra teljesültek. A pénzforgalmi kiadásokat összességében 102,8 %-ra, az összes kiadást 101,9 %-ra teljesült a módosított előirányzathoz képest. Az összes pénzforgalmi kiadás 63 %-át fordították felhalmozási, felújítási célokra, ami egyértelműen a település szennyvíz-beruházás szállítói részszámláinak kiegyenlítésével kapcsolatos.

A pénzmaradvány-kimutatást az előírások szerint a számvitelben kimutatott adatok figyelembevételével állították össze mind az önkormányzatnál, mind az Intézménynél.

A beszámoló felülvizsgálata olyan eltérést, amely a tárgyévi helyesbített pénzmaradványt megváltoztatta volna, nem találtam.  Az önkormányzat módosított pénzmaradványa

-15.928 e Ft.

Az egyszerűsített eredménykimutatás 0 értékű, mivel az önkormányzatnak nem volt vállalkozási tevékenysége.

A mérlegbeszámoló felülvizsgálata során tényként megállapított hibák tőkeváltozásra gyakorolt hatása: - 600 e Ft, ami nem jelentős, mivel nem haladja meg a könyvvizsgálat lényegességi küszöbértékét, illetve az önkormányzat számviteli politikájában rögzített jelentős hibahatár összegét.

5.   A zárszámadási rendelettervezet jogszabályi megfelelése

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.évi XXXVIII.tv.82.§-a, illetve a vonatkozó kormányrendelet 10.§.7 bekezdése szerint a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített beszámolót, valamint a zárszámadási rendelettervezetet a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé kell terjeszteni. E határidő betartása biztosított.

A zárszámadási rendelet mellékletét képezi – az Ötv.78.§.2. bekezdésének megfelelően –az Önkormányzat vagyonkimutatása. A könyvvizsgálat kiemelt feladatának tekintette az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII,24,) Korm.rend. 46.§-a előírása teljesítését, nevezetesen az éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott ingatlanok értékadatainak és a vagyonkimutatásban, illetve az önkormányzati ingatlankataszterben szereplő értékadatok egyezőségének vizsgálatát. Mind összességére, mind egyes mintavételekre nézve megállapítható, hogy az Önkormányzat 2010.december 31-ei ingatlan vagyonleltárában szereplő nyilvántartási értékek megegyeznek a kataszteri nyilvántartás értékadataival és mérlegadataival.

A zárszámadás a jogszabályoknak megfelelően tartalmazza a normaszöveget, mellékelteket, valamint az egyszerűsített mérleget, pénzforgalmi jelentést, pénzmaradvány-, eredménykimutatásokat.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően az Önkormányzat költségvetési szerveinek pénzmaradványát a zárszámadási rendelettel egyidejűleg hagyja jóvá. A 2010.évi pénzmaradvány alakulásáról - Hivatal, intézmény, körjegyzőség bontásban – a 11. melléklet ad számot.

Tényként rögzíthető, hogy többletforrások felkutatása nélkül az önkormányzat kötelezettség-vállalása végső határához érkezett. Az önkormányzat vállalt kötelezettségeihez (működési, intézményfinanszírozási, felhalmozási) egyre kevésbé rendelkezik elegendő forrással. Az év végén még meglévő 6,2 millió Ft-os beruházási előleg-maradvány ellenére működési kiadásait 2010.évben is likviditási, finanszírozási hitelek folyamatos jelenléte mellett tudta biztosítani. A 6 millió körüli bérhitel, a 20 millió Ft-os keretplafon körüli likviditási hitel évközi és év végi megléte arra enged következtetni, hogy az önkormányzat bevételei hosszabb távon nem képesek a kiadási oldal kötelezettségvállalásait ellentételezni.

Az intézményfinanszírozás az alacsony gyereklétszám következtében a normatív állami támogatáson felül további jelentős (éves szinten 35-38 millió) saját erő kiegészítést kíván meg a fenntartótól. Önkormányzat 2010-ben az iskolát 4,1 millió Ft-tal alulfinanszírozta. Az iskola közel 5 millió Ft-os 2010.év végi szállítói tartozása azonban felhívja a figyelmet további többlettámogatás szükségességére.

A magas támogatási intenzitás mellett/miatt vállalt fejlesztések, felújítások erőn felüli kötelezettségvállalások teljesítésére késztetik az önkormányzatot, aminek forrásszükségletét –a relatíve egyre szűkülő saját források következtében – végül is működési kiadásai rovására tudja csak teljesíteni. Tartós forráshiány esetén a hitelfelvétel e tendenciát csak elódázhatja, de a felszámolt kamatterhek csak tovább növelik a forrásszükségletet. A 2005-2006.évben a művelődési ház tetőszerkezetének és a körjegyzőségi épület felújítására felvett ÖKIF hosszúlejáratú, 2025-ben lejáró célhitel negyedévente fizetendő 186,3 e Ft-os tőketörlesztése mellett azzal egyidőben több mint 120 e Ft kamatkötelezettség is kifizetésre kerül.

A 2009-ben megkezdett települési szennyvízberuházás végszámla kifizetése, ÁFA kompenzáció megelőlegezése szabad pénzeszköz hiányában jelenleg is likviditási problémát okoz és újabb átmeneti hitel felvételére késztette az önkormányzatot. A beruházás befejezése egyben újabb  pénzügyi kockázatot eredményez  a szerződésben vállalt magas rákötési szint teljesíthetősége miatt, illetve a közmű társulás megszűnését követően, az ott felvett hitelt visszafizetni nem tudók esetében az önkormányzat pénzintézet felé vállat mögöttes kezesi felelőssége miatt.

A kialakult helyzet azt jelenti, hogy az önkormányzat működőképessége fenntartását csak pótlólagos források felkutatásával, bevonásával, vagy a jelenlegi gazdálkodásban, szervezeti struktúrában rejlő megtakarítások feltárásával tudja csak a későbbiekben biztosítani.

A könyvvizsgálat véleménye szerint a zárszámadás az Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról, a pénzügyi helyzetéről reális, kellő részletezettségű tájékoztatást ad, a zárszámadási rendelettervezetet testületi vitára, rendeletalkotásra alkalmasnak tartom.

6.   Az egyszerűsített éves beszámoló hitelesítése, záradékkal történő ellátása

Összegezésként megállapítható, hogy Kurd Községi Önkormányzat 2010.évi éves egyszerűsített költségvetési beszámolójának összeállításánál a számviteli és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai alapvetően érvényesültek. A felülvizsgálat során feltárt hibahatások mérleg főösszegére gyakorolt hatása -600 e Ft, amelyet a mérleg főösszegéhez viszonyítottan nem jelentős hibának minősítek.

A könyvvizsgálat a Kurd Községi Önkormányzat 2010.évi összevont egyszerűsített könyvviteli mérlegbeszámolóját a jelentésben foglaltaknak megfelelően hitelesítő záradékkal látja el.

A fentiekre tekintettel javaslom a T. Képviselő-testületnek a 2010. évi gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolónak az elfogadását.

Szekszárd, 2011.április 26.

Tóth Sándor Dániel

kamarai tag könyvvizsgáló

7100 Szekszárd Napfény u.11.

MKVK: 00949

2010 évi könyvvizsgálói jelentés pénzmaradvány táblázata

2011 évi könyvvizsgálói jelentés

Független könyvvizsgálói jelentés

a Kurd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete részére a 2011. évi egyszerűsített összevont éves beszámolójának könyvvizsgálatáról

Elvégeztem a Kurd Községi Önkormányzat mellékelt 2011. évi egyszerűsített összevont éves beszámolójának könyvvizsgálatát, amely a 2010. december 31-i fordulónapra elkészített egyszerűsített könyvviteli mérlegből – melyben az eszközök és források egyező főösszege 1.002.218 E Ft, a tartalékok összege 9.673 E Ft -, az ezen időpontra végződő évre vonatkozó egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatásból, eredménykimutatásból, továbbá az éves egyszerűsített pénzforgalmi jelentésből – melyben a 2011. év teljesített költségvetési bevételek összege 385.663 E Ft, a teljesített kiadások összege 377.025 E Ft – áll.

Az egyszerűsített összevont éves beszámolónak a számviteli törvényben, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása, illetve előterjesztése az Önkormányzat polgármesterének felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becsléseket.

A könyvvizsgáló felelőssége az egyszerűsített összevont éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, továbbá az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatai az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata, továbbá a zárszámadási rendelettervezet és az egyszerűsített összevont éves beszámoló összhangjának megítélése.

A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottam végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint, hogy a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezzünk arról, hogy az egyszerűsített összevont éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat.

Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékokat szerezni az egyszerűsített összevont éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az egyszerűsített összevont éves beszámoló, akár csalásból, akár tévedésekből eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függenek. Az egyszerűsített összevont éves beszámolóhoz kapcsolódóan a könyvvizsgáló kockázatfelmérésének nem célja, hogy az Önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon.

A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és a gazdálkodásért felelősök lényegesebb számviteli becsléseinek, valamint az egyszerűsített összevont éves beszámoló bemutatásának értékelését. Meggyőződésem, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék (vélemény) megadásához.

A könyvvizsgálat során a Kurd Községi Önkormányzat 2011. évi egyszerűsített összevont éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az egyszerűsített összevont éves beszámolót a számviteli törvényben, továbbá a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el.

Véleményem szerint az egyszerűsített összevont éves beszámoló az Önkormányzat 2011. évi költségvetése teljesítéséről, a 2011. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint a működés eredményéről megbízható és valós képet ad.

Az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásában, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak.

Szekszárd, 2012.április 27.

Tóth Sándor Dániel

kamarai tag könyvvizsgáló

7100 Szekszárd Napfény u.11.

MKVK: 00949

Kiegészítés

Kurd Községi Önkormányzat 2011.évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentéshez

A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi LXV.törvény 92/A §.(3)bekezdése értelmében, azok a helyi önkormányzatok, amelyeknél az előző évben teljesített kiadások összege meghaladja a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkeznek, vagy hitelt vesznek fel, kötelesek az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó beszámolót évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, mégpedig a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag.

A könyvvizsgálat célja, annak megállapítása hogy

-         az önkormányzat éves beszámolója (mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány és eredménykimutatás, kiegészítõ mellékletek) a számvitelről szóló 2000.évi C. tv., az állam-háztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére vonatkozó 249/2000. ( XII. 24.) kormányrendelet, valamint az államháztartási törvény előírásai szerint készült-e,

-         a beszámoló megbízható, valós képet ad-e az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről,

-         a beszámoló valós adatokat tartalmaz-e az önkormányzat gazdálkodásáról, a pénzmaradvány és eredmény alakulásáról,

-         biztosított volt-e a könyvvezetési, beszámoló készítési elõírások betartása, a számviteli alapelvek érvényesülése és ezen belül különösen a mérleg valódiságának, teljességének és világosságának ellenőrzése.

A könyvvizsgálati cél megvalósítás érdekében az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kapott

• a gazdálkodás szabályozottságának, szervezettségének értékelése
• a mérlegben szereplő adatok valódiságának ellenőrzése, melyhez a mérleg és a főkönyvi kivonat egyezőségét, főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás összhangját, azok leltárral történő alátámasztását vizsgáltam
• pénzforgalmi jelentés és a pénzmaradvány megállapításának vizsgálata
• zárszámadási rendelettervezet és az egyszerűsített éves beszámoló összhangjának megítélése, önkormányzat pénzügyi helyzetének megítélése

Az önkormányzat éves beszámolójának vizsgálata alapján a könyvvizsgáló záradékban fejti ki, hogy véleménye szerint az éves egyszerûsített beszámoló (mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány-kimutatás, eredmény-kimuta­tás) minden lényeges vonatkozásban megfelel-e az általános beszámolókészítési elveknek, a számviteli törvény, az államháztartási tör­vény, valamint a költségvetési szervekre vonatkozó kormányrendeletek elő­írásainak.

A helyi önkormányzatokról szóló és 92/C §., valamint a többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm.rendelet 46.§-a alapján elvégeztem Kurd Községi Önkormányzat 2011.december 31-i Egyszerűsített (költségvetési) éves beszámolójának felülvizsgálatát, amely összegzi a Önkormányzat, a Körjegyzőség és az Iskola beszámolójának kiemelt adatait.

A könyvvizsgálat magába foglalja a beszámoló tényszámait és kijelentéseit alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló ellenőrzését, az alkalmazott számviteli alapelvek megítélését és beszámoló átfogó értékelését. Meggyőződésem, hogy munkám megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményem (záradékom) kialakításához.

Megállapításaimat a következők szerint foglalom össze:

1.   A számviteli rend szabályozottsága

Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában részletesen meghatározták a polgármester, a körjegyző és a bizottságok jogállását, főbb feladatát, hatáskörét. A szabályzat mellékleteként ügyrendben határozták meg részletesen a szervezet feladatait, vezető és más dolgozók feladat-, hatás-, és jogkörét. Az ügyrendben szükségesnek tartom a munkafolyamatba épített ellenőrzési pontok részletesebb meghatározását.

A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendje szabályozott. A szabályzatban az önkormányzat és Kurd-Csibrák Körjegyzőség gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos jog- és hatásköröket deklarálták. Az utasításban foglaltakat a gyakorlatban döntően betartják.

A számvitelről szóló 2000.évi C törvény (Szt.) 14.§-ának és a 249/2000. ( XII.24.) kormányrendelet (Ámr) 8.§. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek írásban szabályozni kell számviteli politikáját. A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát, az eszközök és források értékelésének szabályzatát  - azokra az eszközökre és forrásokra, ahol a számviteli törvény és a végrehajtási rendelete választási lehetőséget ad -, az önköltségszámítás szabályzatát – rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatás-nyújtás tekintetében -, valamint a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politikában kell rögzíteni kell a számviteli elszámolás és értékelés lényeges, nem lényeges, jelentős és nem jelentős szempontjait.

A számviteli politika és a kötelező szabályzatok mind a Hivatalnál, mind intézményénél rendelkezésre állnak, azokat aktualizálták.

2.   Az ellenőrzési rendszer működése

A hivatalban és az iskolánál is a belső ellenőrzés döntően vezetői ellenőrzés keretében az utalványozási, ellenjegyzési jog gyakorlásán, illetve eseti beszámoltatásokon keresztül működik.

A vezetői ellenőrzést segítheti a Dombóvári Többcélú Kistérségi Társulás szervezetén keresztül Dombóvár város Önkormányzatába beépített 2 fő pénzügyi belső ellenőrzési munkája. Ez az ellenőrzés azonban időszakos.

A munkafolyamatba épített ellenőrzésről, illetve annak hatékonyságáról nem igazán beszélhetünk, mivel a kis létszám miatt a döntési és a végrehajtási funkció, illetve az egyes munkafázisok nem különülnek el kellően egymástól és így e típusú ellenőrzés alapvetően önellenőrzésre korlátozódik.

A belső ellenőrzési rendszer hatékonysága tovább javítható, a vezetői beszámoltatás, számonkérés növelésével, téma- és célvizsgálatok kijelölésével, a lehetséges munkafolyamatba épített ellenőrzési pontok konkrétabb meghatározásával.

Az önkormányzat a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) eljárásrendjét tartalmazó szabályzattal rendelkezik, azonban felülvizsgálatát el kell végezni.

3.   A számviteli információ feldolgozásával kapcsolatos számítástechnikai rendszer működése

A könyvelési, zárási munkák elvégzése mind az önkormányzatnál, mind a intézményénél a TATIGAZD programmal történik, amely zárt rendszerben biztosítja a beszámoló megfelelő elkészítését.

Az ingatlanok, földterületek számítógépes nyilvántartását a vagyonkataszter program keretében biztosítják. A nyilvántartást szerződés alapján külső vállalkozás vezeti. A nyilvántartásban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján kerülnek rögzítésre a változások.

A gépeket, berendezéseket, ügyviteli eszközöket, illetve az immateriális javakat egyedi kartonlapokon vezetik. A kézi nyilvántartásról célszerű lenne számítógépes nyilvántartással kiváltani.

A külön számítógépes analitikus nyilvántartó program beszerzése azért lenne indokolt, mivel azzal egyértelműen megoldható lenne az kisértékű tárgyi eszközök nyilvántartása is, ami jelenleg a Hivatalnál hiányos.

4.   A beszámoló felülvizsgálatával kapcsolatos vizsgálati megállapítások

A Polgármesteri Hivatal, a Kurd-Csibrák Körjegyzőség valamint az Iskola 2010.évre vonatkozó beszámolóját az államháztartás szervezeti  beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően készítették el.

Az önkormányzat és intézménye, valamint a körjegyzőség vagyoni helyzetét bemutató mérlegvalódiság, megalapozottság kérdéskör a könyvvizsgálat során kiemelt, figyelmet kapott. Ezzel kapcsolatos megállapításaim a következők:

A mérleg az önkormányzat, a Körjegyzőség és az Iskola mérleg adatainak összegezését jelenti, ezért külön vizsgáltam azok mérlegeit, annak analitikus nyilvántartásokkal történő egyezőségét.

A vizsgálat alapján meggyőződtem, hogy mérlegadatok döntően megegyeznek az analitikus nyilvántartások adataival, azok leltárral történő alátámasztása is biztosított.

Azonban kisebb eltérést, hiányosságot tapasztaltam az Önkormányzatnál, annak ellenére, hogy a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai megegyeznek:

• a Befejezetlen beruházások között az iskola fűtés és nyílászáró cseréjének munkálatai szerepelnek. A kartonra csak a pénzforgalmilag kiegyenlített szállítói számlák kerültek fel. A befejezetlen állomány nem tartalmazza a Szállító analitikába  megjelenő, de még ki nem fizetett 1.417.469 Ft elvégezett munkarész értékét, illetve a már kifizetett első számla ÁFA-ja 100-ft-tal kevesebb összegben szerepel rajta.  Auditálási eltérés: + 1.417 e Ft
• A tárgyi eszközök esetében az egyedi nyilvántartó lapok vezetésével kell biztosítani azok egyedi nyilvántartását. Az év közben beszerzett 2 db fűnyírót ennek ellenére 1 tárgyi eszköz kartonra vezették fel. A használatba vételt üzembe helyezési jegyzőkönyvvel továbbra sem nem támasztják alá.
• A kisértékű tárgyi eszközök naprakész nyilvántartását vagy a Bizonylati szabályzatban rögzített Készletnyilvántartó lapokra történő felvezetéssel, vagy számítógépes program segítségével biztosítani szükséges. Ez év közben elmaradt, illetve hiányos. (Pl: betonkeverő) A számítógépes program lehetőséget adna az eszközök leltározási körzetenkénti (szobaleltár), illetve személyhez kötött alábontásra is, ami nagyban megkönnyítené a leltározási és a vagyonvédelmi feladatok ellátását.

A Körjegyzőség és az Iskola a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai között eltérést nem tapasztaltam. A mérlegsorok mindegyike leltárral alátámasztott.

A pénzforgalmi jelentés összeállítása során az önkormányzatnak és intézményének a következetesség és a teljesség elvét érvényesítenie kell. A következetesség elvének teljesülését a jelentés elõirányzati adatai, valamint a költségvetési rendelet és az évközi rendeletmódosítások előirányzatai közötti megfe­leltetéssel ellenõriztem.

Megállapítom, hogy a pénzforgalmi jelentés adatai a főkönyvi számlákkal és a főkönyvi kivonattal egyezőek. Az évközi előirányzat változtatások rendjét, az előirányzat módosítások nyilvántartását megfelelően szabályozták. Az év közben végrehajtott költségvetési rendeletmódosítások a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben készültek.

Az önkormányzat és intézmény összevont adatait tartalmazó egyszerűsített pénzforgalmi jelentésből megállapítható, hogy a pénzforgalmi bevételek 111,6 %-ra, az összes bevételek, amely tartalmazza az átfutó, függő, kiegyenlítő és a pénzforgalom nélküli bevételeket 111,4  %-ra teljesültek. A pénzforgalmi kiadásokat összességében 109,9 %-ra, az összes kiadást 108,9 %-ra teljesült a módosított előirányzathoz képest. Az összes költségvetési pénzforgalmi kiadás 13,5 %-át fordították felhalmozási, felújítási célra.

A pénzmaradvány-kimutatást az előírások szerint a számvitelben kimutatott adatok figyelembevételével állították össze mind az önkormányzatnál, mind az Intézménynél.

A beszámoló felülvizsgálata olyan eltérést, amely a tárgyévi helyesbített pénzmaradványt megváltoztatta volna, nem találtam.  Az önkormányzat összevont  módosított pénzmaradványa

6.155 e Ft.

Az egyszerűsített eredménykimutatás 0 értékű, mivel az önkormányzatnak nem volt vállalkozási tevékenysége.

A mérlegbeszámoló felülvizsgálata során tényként megállapított hibák tőkeváltozásra gyakorolt hatása: + 1.417 e Ft, ami nem jelentős, mivel nem haladja meg a könyvvizsgálat lényegességi küszöbértékét, illetve az önkormányzat számviteli politikájában rögzített jelentős hibahatár összegét.

5.   A zárszámadási rendelettervezet jogszabályi megfelelése

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.évi XXXVIII.tv.82.§-a, illetve a vonatkozó kormányrendelet 10.§.7 bekezdése szerint a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített beszámolót, valamint a zárszámadási rendelettervezetet a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé kell terjeszteni. E határidő betartása biztosított.

A zárszámadási rendelet mellékletét képezi – az Ötv.78.§.2. bekezdésének megfelelően –az Önkormányzat vagyonkimutatása. A könyvvizsgálat kiemelt feladatának tekintette az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII,24,) Korm.rend. 46.§-a előírása teljesítését, nevezetesen az éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott ingatlanok értékadatainak és a vagyonkimutatásban, illetve az önkormányzati ingatlankataszterben szereplő értékadatok egyezőségének vizsgálatát. Mind összességére, mind egyes mintavételekre nézve megállapítható, hogy az Önkormányzat 2011.december 31-ei ingatlan vagyonleltárában szereplő nyilvántartási értékek megegyeznek a kataszteri nyilvántartás értékadataival és mérlegadataival.

A zárszámadás a jogszabályoknak megfelelően tartalmazza a normaszöveget, mellékelteket, valamint az egyszerűsített mérleget, pénzforgalmi jelentést, pénzmaradvány-,eredménykimutatásokat.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően az Önkormányzat költségvetési szerveinek pénzmaradványát a zárszámadási rendelettel egyidejűleg hagyja jóvá.

A 2011.évi pénzmaradvány alakulásáról - Hivatal, intézmény, körjegyzőség bontásban – a 11. melléklet ad számot.

Tényként rögzíthető, hogy az önkormányzat vállalt kötelezettségeihez (működési, intézmény finanszírozási, felhalmozási) egyre kevésbé rendelkezik elegendő forrással. Működési kiadásait 2011.évben is likviditási, finanszírozási hitelek folyamatos jelenléte mellett tudta biztosítani. Ezt jól jellemzi az év végi hitelállomány nagysága és összetétele, hiszen 43,5 millió Ft rövid és 10,4 millió hosszú lejáratú állomány van jelen az önkormányzati gazdálkodásban.  A 20 millió Ft-os keretplafont majdnem elérő likviditási hitel(19,3 millió)  évközi és év végi megléte arra enged következtetni, hogy az önkormányzat bevételei hosszabb távon nem képesek a kiadási oldal kötelezettségvállalásait ellentételezni.

Az intézményfinanszírozás az alacsony gyereklétszám következtében a normatív állami támogatáson felül további jelentős saját erő kiegészítést kíván meg a fenntartótól. Az iskola közel 5 millió Ft-os 2010.év végi szállítói tartozása az önkormányzat által biztosított többlettámogatás következtében 1,9 millióra csökkent.

A magas támogatási intenzitás mellett/miatt vállalt fejlesztések, felújítások erőn felüli kötelezettségvállalások teljesítésére késztették az önkormányzatot, aminek forrásszükségletét –a relatíve egyre szűkülő saját források következtében – végül is működési kiadásai rovására tudja csak teljesíteni.

A szennyvízberuházás befejezése egyben újabb pénzügyi kockázatot eredményez a szerződésben vállalt magas rákötési szint teljesíthetősége miatt, illetve a közmű társulás megszűnését követően, az ott felvett hitelt visszafizetni nem tudók esetében az önkormányzat pénzintézet felé vállat mögöttes kezesi felelőssége miatt.  A közmű társulat által szolgáltatott 2009-2010.évi nyitott kintlévőség eléri a 4,3 millió Ft-ot, ami csak tovább duzzadt 2011.év végére.

A Dombóvár és Környéke Víz-és Csatornamű Kft-vel kötött 10 éves üzemeltetési szerződésben rögzített önkormányzati jogosítványoknak, mint pl: az üzemeltető tényleges költségkalkulációján nyugvó díjmegállapítás lehetőségének, az önkormányzatot illető amortizációs hányad nagyság megállapításának a szennyvíz szolgáltatási díjak megállapításánál rendszeresen érvényt kell szerezni.

A közfoglalkoztatási támogatási programban történő részvétel lehetőséget teremt az önkormányzatnak nem csak arra, hogy a település foglalkoztatási gondjait enyhítse, de kisebb eszközbeszerzések és a szántóföldi művelés kapcsán keletkező hozamok(termény)  egy részének iskolai élelmezésbe történő felhasználásával csökkenteni tudja annak költségeit. Természetesen a hozamok és költségek valós érték megállapításához indokolt lenne elkülönített, döntően üzemgazdasági szemléletmódú számviteli nyilvántartás vezetésére. Ezen nyilvántartás alapján   egyértelműen megállapítható lenne az egyes közmunkaprogramok önköltsége és annak kapcsán keletkező hozam(termény) bekerülési költsége, ami biztosítja a piaci árral történő összehasonlítás lehetőségét.

A könyvvizsgálat véleménye szerint a zárszámadás az Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról, a pénzügyi helyzetéről reális, kellő részletezettségű tájékoztatást ad, a zárszámadási rendelettervezetet testületi vitára, rendeletalkotásra alkalmasnak tartom.

6.   Az egyszerűsített éves beszámoló hitelesítése, záradékkal történő ellátása

Összegezésként megállapítható, hogy Kurd Községi Önkormányzat 2011.évi éves egyszerűsített költségvetési beszámolójának összeállításánál a számviteli és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai alapvetően érvényesültek. A felülvizsgálat során feltárt hibahatások mérleg főösszegére gyakorolt hatása + 1.417e Ft, amelyet a mérleg főösszegéhez viszonyítottan nem jelentős hibának minősítek.

A könyvvizsgálat a Kurd Községi Önkormányzat 2011.évi összevont egyszerűsített könyvviteli mérlegbeszámolóját a jelentésben foglaltaknak megfelelően hitelesítő záradékkal látja el.

A fentiekre tekintettel javaslom a T. Képviselő-testületnek a 2011. évi gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolónak az elfogadását.

Szekszárd, 2012.április 27.

Tóth Sándor Dániel

kamarai tag könyvvizsgáló

7100 Szekszárd Napfény u.11.

MKVK: 00949

2011 évi könyvvizsgálói jelentés 2011 évi pénzmaradvány kimutatás

2011 évi könyvvizsgálói jelentés 2011 évi eredménykimutatás

2011 évi mérlegjelentés